Szavazás a Tiszaalpári Helyi Termék védjegy logójáról
Tiszaalpár Nagyközség Önkormányzata helyi védjegy bevezetését valósítja meg pályázati forrásból a Tiszaalpáron termelt élelmiszerek megkülönböztetése céljából. Az önkormányzat a Bács Agrárház Nonprofit Kft.-t bízta meg a szakmai program lebonyolításával, melynek egyik programelemeként került megrendezésre a Kiskunmajsai Helyi Termék védjegyről szóló lakossági fórum 2012. május 9-én. A védjegyoltalom jelentőségéről, használatáról és gazdasági szempontú előnyeiről szóló előadások mellett ezen a napon bemutattak hatféle előzetes védjegylogó-tervet. A megjelent érdeklődők többsége kiválasztotta a további véleményezésre ajánlott logóterveket, melyeket egyhangúlag internetes közzétételre javasoltak.
Kedves olvasóinknak most lehetőségük nyílik arra, hogy a községi honlapon (www.tiszaalpár.hu) szavazatot adjanak le arra a védjegylogóra, mely a leginkább szimpatikus számukra. Voksaikat 2012. május 31. (csütrötök) éjfélig várjuk.
Tiszaalpár Nagyközség Önkormányzata a védjegyről szóló végleges döntésében figyelembe veszi az internetes szavazás eredményét.
Nevezetességeink
V á r d o m b
A várdomb és környéke első lakói a korai neolitikumban (újkőkor) telepedtek meg. A kezdetben lapos löszfennsíkon telepük néhány elszórt házból, s körülöttük gödrökből állhatott. Az ezt követő két évezredből emberi településre utaló régészeti lelet nem került elő.
Az első állandó települést egy Észak-Dunántúl felől kelet felé terjeszkedő nép alakította ki. A fennsíkot keleti harmadánál mély árokkal vágták át, leválasztva a Tiszától, s mocsaraktól védett részt a kevésbé védhető magaslattól. A várra 4,5-5 m magas sáncot emeltek, erre egy fa erődítményt építettek, melyet a következő két és fél ezer év természetes eróziója teljes egészében elpusztított.
Katonai védelmi jelentőségét már a tatárjáráskor elvesztette. A török hódoltság idején még lakóhelyként használták, majd teljesen eltűntek a központi területen sejthető épületek.
Jelenleg az eredeti dombnak mintegy fele, 0,22 ha látható.
Jótanács Anyja templom
Jótanács Anyja római katolikus templom
A közel 250 éves templomunk nemcsak településünknek, de ennek a régiónak is legjelentősebb műemléke. 1755-ben épült Althann Mihály Károly váci püspök kezdeményezésével és támogatásával. A barokk stílusban épült templom különlegessége, hogy l755. November 19-én, Szűz Máriának mint a JÓTANÁCS ANYJÁNAK tiszteletére szentelték fel.
A főoltár építménye és szobrai igen értékesek, Szűz Mária családját ábrázolja. Balról jobbra haladva Mária szüleit: Joachimot és Szent Annát (Jézus nagyszüleit), majd Zakariást (papi ruhában, füstölővel) és Erzsébetet (Keresztelő Szent János szüleit) jeleníti meg.
A mellékoltár Szent András tiszteletét jelzi, a történeti hagyományok szerint ugyanis az ő tiszteletére épült Alpáron az eredeti kis templom a XIII. század táján.
Templomunk ünnepei: A NAGYBÚCSÚT május első vasárnapján, a KISBÚCSÚT pedig november 30-án tartjuk minden évben.
Z á r d a t e m p l o m
Berecz Erzsébet Skolasztika nővér alapította a jelenleg is működő Szent Benedek Leányai Társaságot Tiszaújfalun, 1927-ben. Az alapításhoz Steer Ferenc tiszaugi földbirtokos adományozott egy ispánlakást és hozzá két hold gyümölcsöst. A „tanyai bazilika” 1937 és 1943 között Dr. Kühár Flóris bencés paptanár áldozatos szervezésével, Körmendy Nándor építészmérnök tervei alapján modern stílusban épült. A templom felszentelését – Jézus Szíve tiszteletére – 1943. június 4-én Hanauer István váci megyéspüspök végezte.
A szentélyben egy monumentális freskó jeleníti meg a tanító Krisztust és az egyháztörténelem nagy magyar- és bencés szentjeit. A freskó készítői Aba Novák Vilmos tanítványai: Hajnal János, Kovács Zoltán és Azbey Imre festőművészek voltak. A szentélyt megvilágító színes üvegablakokat Berki Irma tervezte a Szentháromság dicsőségére.. A templom jobb oldalán helyezkedik el a nővérek kolostora. Dr. Várszegi Asztrik főapát támogatásával épült 1994-95-ben.
Szent István templom
Szent István római katolikus templom
A templom építését 1937 márciusában kezdték meg közada-kozásból. Tervezője Petrovicz Gyula mérnök, országgyű-lési képviselő volt. Az építőmester Bodolák Gyula újkécskei vállalkozó. A román stílust utánzó templom 17 méter hosszú és 8 méter széles. Tornya az Árpád-korabeli lébényi apátság toronysisakját viseli.
A Szent István tiszteletére épült templomot 1939. augusztus 27-én Zámbó Dezső esperes szentelte fel a váci püspök megbízásából. Tiszaújfalu továbbra Alpár filiájaként létezett 1950-ig. Ettől kezdve lett önálló egyházközséggé, saját plébánossal.
R e f o r m á t u s t e m p l o m
1936-ban özv. Sipos Károlyné és Korcz József helyi lakosok közös telkükből 100 négyszögölet ajándékoztak a református egyháznak templom-építés céljából. A templomot az egyház vezetőségének elgondolása szerint Viktor Rókus református kőművesmester tervezte és építette.
Az építésben áldozatos munkát végeztek a gyülekezet tagjai. 1937. június 13-án Dr. Ravasz L. a Dunamelléki Egyházkerület püspöke szentelte fel. Alapterülete 54 négyzetméter. Boltozata íves. Berendezése: 4 lépcsős szószék téglából fapárkánnyal, sima padok. A torony sátortetős csillagdíszítéssel, 1 db 80 kg-os haranggal. Az utcaképbe jól beleillő építmény.
Á r p á d f e j e d e l e m
A Nagyközségi Önkormányzat és polgárai emeltették 1996-ban a millecentenárium évfordulójára.
A szobrot Janzer Frigyes, Munkácsy-díjas művész készítette.
Az emlékművet 1996. Augusztus 19-én adták át.
Tiszaalpár 900 éves
A község alapításának 900 éves évfordulójára emeltette a község 1975-ben.